Miért ezt az energetikai besorolást kapta az ingatlan?
Az energetikai besorolás az épület szerkezeteinek és gépészeti rendszereinek együttes értékeléséből készül. Emiatt egy jó állapotú vagy szépen felújított ingatlan sem feltétlenül kap jó energetikai osztályt. Például korszerű ablakok mellett a szigeteletlen falak, az elavult fűtés vagy a kedvezőtlen energiatermelési mód jelentősen ronthatja az eredményt.
A besorolás nem az ingatlan általános minőségét, műszaki állapotát vagy piaci értékét minősíti. Azt mutatja meg, hogy az épület számított energiafelhasználása hogyan viszonyul a mai energetikai követelményekhez.
Az összehasonlítás alapja egy olyan referenciaérték, amely a jelenlegi előírásoknak megfelelő épület energiafelhasználását képviseli. A besorolás tehát azt fejezi ki, hogy az adott ingatlan ennél kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb energiahatékonyságú.
A besorolás nem szabadon választott szakértői vélemény, hanem jogszabályban meghatározott számítás eredménye.
Milyen energetikai besorolás jellemző az egyes építési korszakokra?
Az épület kora önmagában nem határozza meg az energetikai besorolást. Az alábbi értékek statisztikai jellegű, tájékoztató becslések, amelyek az adott korszakra jellemző, utólagos homlokzati hőszigetelés nélküli, eredeti vagy nem korszerű gépészeti rendszerrel rendelkező lakóépületekre vonatkoznak.
A tényleges besorolást több tényező együttesen határozza meg, például:
- a falazat típusa és vastagsága;
- a födém és a padló hőszigetelése;
- a nyílászárók állapota;
- a fűtési rendszer típusa és hatékonysága;
- a használati melegvíz előállítása;
- az épület mérete, formája és lehűlő felületei.
Ezért azonos évben épült ingatlanok között is több energetikai kategória eltérés lehet.
| Építési korszak | Jellemző energetikai besorolás |
|---|---|
| 1900-as évek eleje | I |
| 1950-es évek | H–I |
| 1990-es évek | F–H |
| 2000-es évek | E–G |
| 2010-es évek | C–E |
| 2020- | A-B |
Fontos!
A táblázat nem garantált besorolást mutat, hanem az adott korszak tipikus, korszerűsítetlen vagy csak részben korszerűsített épületállományára jellemző tartományokat.
Egy régi, de teljeskörűen felújított épület lényegesen jobb besorolást is kaphat, míg egy újabb, de kedvezőtlen szerkezeti kialakítású vagy elavult gépészeti rendszerrel rendelkező épület gyengébb kategóriába kerülhet.
Miért rosszabb a besorolás, mint amire számítottam?
Az energetikai besorolást gyakran nem az a szerkezet vagy berendezés határozza meg, amely a lakásban a leginkább látható. Egy új kazán vagy új ablak javíthatja az eredményt, de önmagában nem feltétlenül ellensúlyozza a szigeteletlen falak, a födém, a padló vagy más épületszerkezetek hőveszteségét.
Az is előfordulhat, hogy egy korszerűsítés csak az épület egy részét érintette. Ilyenkor a számítás a teljes vizsgált épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai állapotát értékeli.
A felújított nem mindig jelent energetikailag korszerűt.
A burkolatok, festés, konyha vagy fürdőszoba felújítása nem javítja érdemben az energetikai besorolást, ha az épületszerkezetek és a gépészet változatlan marad.
Miért számít kedvezőtlennek az elektromos fűtés?
Az energetikai számítás nemcsak azt vizsgálja, mennyi energiát használ fel az épületben működő berendezés, hanem azt is, hogy az energia milyen módon jut el az épülethez. Az elektromos áram előállítása és hálózati továbbítása miatt a számítás az áramfelhasználást külön átváltási tényezőkkel veszi figyelembe.
Emiatt a közvetlen elektromos fűtések – például az elektromos radiátor, infrapanel vagy elektromos kazán – energetikai szempontból gyakran kedvezőtlenebb eredményt adnak, még akkor is, ha a berendezés a felhasználás helyén közel teljes egészében hővé alakítja az elektromos energiát.
A hőszivattyú és a fűtésre használt klímaberendezés más elven működik. Ezek nem kizárólag az elfogyasztott elektromos energiát alakítják hővé, hanem környezeti hőt is hasznosítanak. Ezért megfelelő hatékonyság mellett ugyanannyi villamos energiából többszörös mennyiségű hőt tudnak előállítani, és lényegesen kedvezőbb eredményt adhatnak.
Miért nem szerepel minden felújítás a számításban?
A tanúsítványban csak olyan műszaki adat vehető figyelembe megbízhatóan, amely a helyszínen megállapítható, tervből, számlából, termékadatlapból vagy más hiteles dokumentumból igazolható.
A falban, padlóban vagy tetőben eltakart szerkezetek pontos rétegrendje a helyszíni szemle során általában nem állapítható meg roncsolás nélkül. Ha ezekről nincs terv, számla, kivitelezői dokumentáció vagy más megfelelő igazolás, akkor a számításnál az építés ideje, a látható kialakítás és a rendelkezésre álló információk alapján meghatározott műszaki értékeket kell alkalmazni.
A tulajdonosi tájékoztatás fontos információ, de önmagában nem minden esetben elegendő egy eltakart szerkezet pontos műszaki tulajdonságainak igazolására.
Miért más az eredmény, mint egy korábbi tanúsítványban?
Két tanúsítvány eredménye akkor is eltérhet, ha ugyanarról az ingatlanról készült. Ennek oka lehet az épület időközben megváltozott állapota, a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció különbsége, a vizsgált terület eltérése vagy a számítási és besorolási szabályok változása.
A korábbi besorolás önmagában nem bizonyítja, hogy az új tanúsítvány hibás. Az összehasonlításhoz a teljes dokumentációt, a felhasznált szerkezeti adatokat és a gépészeti rendszereket is ellenőrizni kell.
Ha rendelkezik korábbi tanúsítvánnyal, küldje el ellenőrzésre. Megvizsgálható, hogy pontosan mely adatok vagy számítási feltételek okozzák az eltérést.
Mit jelentenek a tanúsítványban szereplő energiaértékek?
A tanúsítványban szereplő kWh/m²/év érték azt mutatja meg, hogy az épület egy négyzetméterére vetítve évente mekkora számított energiamennyiség tartozik. Ez fajlagos érték, ezért nem azonos a közüzemi számlán szereplő éves fogyasztással.
A primerenergia-érték az épületben felhasznált energia mellett az energiahordozó előállításához és eljuttatásához kapcsolódó energiafelhasználást is figyelembe veszi. Ezért ugyanaz a leadott hőmennyiség más eredményt adhat például földgáz, közvetlen elektromos fűtés vagy hőszivattyú használatakor.
Hibát jelent-e, ha a tanúsítványon más az alapterület?
Az energetikai számításban használt alapterület nem minden esetben azonos az ingatlanhirdetésben, a tulajdoni lapon vagy az adásvételi szerződésben szereplő alapterülettel.
Az eltérés oka, hogy a különböző dokumentumok más-más alapterület-fogalmat használhatnak. Az energetikai számítás szempontjából azt kell meghatározni, hogy mely helyiségek tartoznak a fűtött vagy energetikailag vizsgált térhez.
A terasz, erkély, fűtetlen pince, garázs, padlás vagy más fűtetlen helyiségek nem számítanak bele az energetikai tanúsítványon szereplő alapterületi értékbe.
Az eltérő alapterület ezért önmagában nem jelent mérési vagy számítási hibát.
Mit jelentenek a korszerűsítési javaslatok?
A tanúsítványban szereplő korszerűsítési javaslatok tájékoztató jellegűek. Nem jelentenek kötelező felújítási előírást, és nem helyettesítik a részletes energetikai, építészeti vagy gépészeti tervezést.
A javaslatok azt mutatják meg, hogy általánosságban mely beavatkozások javíthatják az épület energetikai teljesítményét. Egy konkrét felújítás előtt azonban vizsgálni kell többek között:
- a szerkezetek műszaki állapotát;
- a nedvességi problémákat;
- a kivitelezhetőséget;
- a várható költségeket;
- az elérhető megtakarítást;
- a gépészeti rendszerek egymásra gyakorolt hatását.
Nem mindig a tanúsítványban elsőként felsorolt intézkedés a leggazdaságosabb. A felújítás sorrendjét érdemes egyedi műszaki és pénzügyi vizsgálat alapján meghatározni.
A tanúsítvány megmutatja-e az ingatlan várható fűtési költségét?
A tanúsítvány alapján az épület energiahatékonysága és a különböző ingatlanok elméleti energetikai minősége összehasonlítható. A pontos éves rezsi azonban közvetlenül nem olvasható ki belőle.
A költség meghatározásához ismerni kell:
- az aktuális energiaárakat;
- a díjszabást és fogyasztási sávokat;
- a tényleges használati szokásokat;
- a belső hőmérsékletet;
- a lakók számát;
- a fűtött területet;
- a berendezések tényleges hatásfokát;
- az időjárási viszonyokat.
A tanúsítvány tehát műszaki összehasonlításra alkalmas, nem rezsiszámla-előrejelzés.
Problémát jelent, ha eltérés van az építés évében?
A tanúsítványban feltüntetett építési év tájékoztató, statisztikai jellegű adat. Nem befolyásolja közvetlenül az energetikai besorolást, mivel azt az épület tényleges szerkezetei, hőszigetelése, nyílászárói és gépészeti rendszerei alapján határozzák meg.
Régebbi épületeknél az építés pontos éve sok esetben nem állapítható meg hitelt érdemlően, mert nem áll rendelkezésre eredeti terv, használatbavételi dokumentum vagy más egyértelmű forrás. Ilyenkor az évszám a rendelkezésre álló információk alapján becsült adat lehet.
Az energetikai tanúsítvány ezért nem alkalmas az épület pontos építési idejének igazolására vagy alátámasztására. Az évszámban lévő, akár 10-20 éves eltérés sem érinti a tanúsítvány műszaki tartalmát vagy az energetikai besorolást.
Nagyon fontos, hogy az energetikai tanúsítvány az épület energetikai állapotának hiteles dokumentuma, az építési időre vonatkozóan nem bizonyít semmit.
